• A spenót (paraj) gazdag ballasztanyagokban, A-, E-, B6-, C- és K-vitaminban, folsavban, vasban, káliumban, kalciumban, foszforban, magnéziumban, jódban és fluorban. Tartalmaz még fehérjét, zsírt, szénhidrátokat, nátriumot, B1-, B2-vitamint és niacint is.
  • A spenót javasolt egyes bőrproblémák, cukorbaj, fekélyek, fertőzések, magas vérnyomás, keringési rendellenességek, vérszegénység esetén.
  • Magas karotinoid- és klorofill tartalmánál fogva ajánlható rákos megbetegedések megelőzését szolgáló étrendekbe. Egyes kutatások szerint a paraj a rákbetegségek ellen leghatékonyabban védő zöldségfélék közé tartozik (főleg vastagbél rák).
  • A spenót sok káliumot tartalmaz, ami fontos szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában.
  • A benne lévő lutein erős pozitív hatást fejt ki a szem ideghártyájának egészségére, javítja a látást.
  • Fontos a fehérjék és cukrok anyagcseréjéhez, véd a vérszegénység ellen, szerepet játszik a normál sejtosztódásban.
  • A vesekőképződésre hajlamos szervezetben az oxálsav, a főzéskor szervetlenné váló ásványi anyagokkal, főleg a kalciummal kőlerakódást okozhat. Nyersen fogyasztva nem képződik lerakódás a szervezetben, ellenkezőleg az oxálsav meggátolja a vesében és a húgy utakban a kőképződést. Az oxálsav emésztésserkentő és vastagbéltisztító hatású.
  • Spenótfogyasztással frissen tartható az időskori emlékezet.
  • A spenót vérnyomásszabályzó hatású, mérsékli a magas vérnyomást, és csökkenti az alacsony vérnyomás okozta fáradságérzetet.
  • Antioxidáns összetevői védenek a szív- és keringési rendellenességekkel szemben.
  • Az egyik legmagasabb K-vitamin tartalmú zöldségünk. A K-vitamin-hiány vérzékenységet okozhat. A kúraszerű spenótfogyasztás mérsékli a vérzést, a menstruációs fájdalmakat és pótolja a vasat. A K-vitamin serkenti a vesék működését, ezáltal segíti az ödémák kiürülését.