Először is tisztázzuk, hogy nem egy húsfogyasztás ellenes, vegetáriánus étkezésre buzdító cikket olvasol! Ebben a témában a pro és kontra érvek, viták végeláthatatlanok és nem is célunk ezt tovább feszegetni.

Viszont létezik a húsnak olyan formája, amiről muszáj szót ejteni. Mégpedig azért, mert tényleg az egészségünket tesszük kockára, ha nem tájékozódunk alaposan! Persze homokba is dughatjuk a fejünket, mondván, hogy minden, amit eladnak nekünk, az biztosan nem ártalmas. Viszont ha nyitott vagy és tényleg érdekel az egészséged, akkor érdemes megvizsgálnod a tényeket az élelmiszeripar által előállított, feldolgozott húskészítményekről. Sokféle néven találkozhatunk velük : felvágott, sonka, kolbász, szalámi, szalonna, májkrém, vagdalt, párizsi, virsli, szafaládé, mirelit fasírt…stb.

Mi a baj ezekkel a közkedvelt, sokak által napi szinten fogyasztott termékekkel?

Az első, legfontosabb probléma az eljárás, ahogy a húscafatokból, zsíros részekből, belsőségekből elfogadható állagú és ízű, emberi fogyasztásra alkalmasnak tűnő áru készül.

A húsipar két fő részre tagolja a húsokat: tőkehús és esztétikailag kifogásolható ipari hús. Ahhoz, hogy utóbbit el lehessen adni, nyilván teljesen meg kell változtatni, olyan ízt és küllemet kell varázsolni belőle, amit szívesen vásárolnak és esznek meg az emberek. A legtöbb esetben ezt olyan adalékokkal érik el, amik komoly kockázatot rejtenek magukban. Nézzük meg, mik lehetnek ezek és milyen negatív hatást váltanak ki az emberi szervezetben.

Tartósításra és pácolásra használt nitrit (kálium-nitrit E249, nátrium-nitrit E250):

Ez az anyag már kis mennyiségben is igen mérgező, korábban többször tiltólistára került. Mégis kis mennyiségben újra engedélyezték a baktériumos romlás kiküszöbölésére. A nitrit gátolja a vitaminok és a vas felszívódását, degeneratív elváltozásokat hoz létre az agyban, tüdőben, vesében, szívben. Gyermekekre különösen veszélyes, mert károsítja hormonrendszerüket. Megváltoztatja a hemoglobint, képtelenné teszi az oxigén szállítására. A nitritből emésztés és sütés során bizonyítottan erősen rákkeltő nitrózaminok keletkeznek.

Stabilizátorként alkalmazott foszfátok (E450 – E453):

Felborítják a szervezet foszfát-kalcium egyensúlyát, akadályozzák a kalcium felvételét, elősegítve ezzel a csontritkulás kialakulását.

Ízfokozó (nátrium-glutamát E621):

Erre az anyagra érzékenyeknél levertséget, fejfájást, depressziót, mellkasi fájdalmakat, szapora szívverést, tanulási nehézségeket, hiperaktivitást okozhat.

Színezékek (E102 tartrazine, E104 kinolinsárga , E110 narancssárga, E122 azorubin , E124 neukokcin , E129 allura vörös, E132 indigotin):

Allergiás reakciót, ekcémát válthatnak ki, rákkeltőek, súlyos pszichés problémákat okoznak.

A felsoroltakon kívül több száz adalékanyag van forgalomban: aromák, ízfokozók, ízelfedők, emulgeálószerek, tartósítószerek, antioxidánsok, technológiai segédanyagok, színezékek, állományjavítók. Az ipar hatalmas energiákat fordít arra, hogy minél olcsóbban ússza meg az élelmiszer-előállítást.

Azt se felejtsük el, hogy minden adalékanyagot állatokon tesztelnek! Amiről hamar kiderül, hogy súlyosan kockázatos, azt vagy betiltják, vagy korlátozzák a használatát. Sajnos sok vegyületről csak utólag derül ki, hogy hosszútávon milyen hatást vált ki.

Ha ennyire nyilvánvaló hátrányokkal rendelkeznek ezek a vegyületek, mégis mi az előnyük?

Számunkra szinte semmi, de a kiinduló alapanyagnak rendkívül fontosak. Ki enne meg egy marék zsíros mócsingot? De ha ezt alaposan ledarálva, színezve, fűszerezve, pác-sóval, mesterséges füst aromával dúsítva tálalják, akkor már rendben van…
Egyedül a tartósítás tűnik ésszerűnek, de ez is teljesen kiküszöbölhető, ha friss élelmiszert, házilag, a saját konyhánkban feldolgozott húst fogyasztunk.

Mit mondhatunk magáról a fő alapanyagról, tehát a húsról és zsiradékokról?

Az állatok takarmányában lévő adalékok, mesterséges aromák, növényvédő szerek, nyugtatók, antibiotikumok maradványai jelen vannak az állat szervezetében, húsában, zsírjában, belsőségekben, tehát a belőlük készített termékekben is.

Ráadásul ezek lassan, de biztosan felhalmozódnak, raktározódnak, hiszen ennyi vegyipari anyagot nem tud a szervezetünk kitakarítani magából. A testünkbe más élelmiszerekből, kozmetikumokból is kerülnek be anyagok, amik egymással kölcsönhatásba lépnek és káros hatásaik nem pusztán összeadódnak, hanem hatványozódnak. Az ellenőrző szervek által megállapított határértékek az anyagoknak ezt az egymásra hatását nem veszik figyelembe. Amikor ezek mennyisége eléri a kritikus szintet, vagy egyéni érzékenységünk miatt reakcióba kezdenek a testünkben, akkor sajnos saját bőrünkön tapasztalhatjuk a negatív hatásokat. Nem kell ennek így lennie!

Hogyan lehet csökkenteni azt a kockázatot, amit a felsorolt káros anyagok jelentenek?

  • kerüljük, de legalább csökkentsük a húsipar (és egyéb élelmiszeripar) által gyártott, adalékanyagokkal dúsított készítményeket
  • mindig nézzük meg a csomagolást és ellenőrizzük az összetevőket, válasszunk olyan terméket, ami minél kevesebb káros adalékot tartalmaz
  • ma már elérhető bio, ellenőrzött, házi, mérgektől mentes áru
  • készítsünk saját magunk húspástétomot, májkrémet, gyári sonka helyett magunk által sütött húst szeleteljünk fel
  • felvágott helyett a kenyérre, szendvicsbe tehetünk házi vajkrémet, magkrémet, zöldség kenőkét, tojáskrémet, avokádó krémet, padlizsánkrémet, köles vagy túrós körözöttet… recepteket itt találsz
  • meg kell említeni, hogy ha valaki néhány alkalommal húsipari készítményeket eszik, nem kell kétségbe esni, a szervezet szerencsére elég alkalmazkodó, itt inkább a rendszeres és hosszútávú fogyasztásról van szó

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az élelmiszeripar legnagyobb része nem azért jött létre, hogy tápanyagban gazdag, káros anyagoktól mentes, egészségünket támogató termékeket gyártsanak. Nekünk magunknak kell figyelnünk a saját jólétünkre, senki nem fogja ezt megtenni helyettünk!

Amikor legközelebb vásárolni mész, vedd figyelembe a fenti intelmeket, ezzel is sokat tehetsz saját és családod egészségéért!

Szakmai olvasnivaló a témában:
http://www.gtk.ke.hu/tartalom/doktori/tarnavolgyi_gabor_ertekezes.pdf

Kérünk kedveld és oszd meg! Köszönjük