Sokan csak annyit tudnak a koleszterinről, hogy ha magas az értéke, akkor mindenképpen csökkenteni kell. Manapság rutinszerűen rendelik el a koleszterin-csökkentő szedését, amint meglátják egy leleten a referenciaérték feletti számot.

Te tisztában vagy azokkal a kérdésekkel, hogy

  • mi a szerepe a szervezetünkben a koleszterinnek?
  • tényleg probléma, ha magas a koleszterinszint a vérben?
  • hogyan alakul ki a szívbetegség?
  • milyen kockázatai vannak a koleszterin-csökkentő gyógyszereknek?
  • mit tehetsz a saját érdekedben, hogy megőrizd az érrendszered egészségét?

Mi is az a koleszterin?

Ez a nagyon hasznos vegyület minden sejtünkben megtalálható, szükséges a sejtfal felépítéséhez, a D vitamin és több hormon kiindulási anyaga, az epesav egyik alkotója. A máj koleszterinből állítja elő az epesavat, ami az epehólyagból a bélbe ürül, ahol az elfogyasztott zsírok emésztésében vesz részt. A testünk több milliárd sejtből áll, amelyeknek kommunikálnia kell egymással. A koleszterin az egyik olyan molekula, amely ezt lehetővé teszi. Az agyban is, ami a szervezet koleszterinkészletének 25%-át tartalmazza, alapvető szerepe van. Nélkülözhetetlen a szinapszisok (idegsejtek közötti kapcsolódások) kialakulásához, ami a gondolkodást, az új dolgok tanulását, és az emlékek megformálását teszi lehetővé.

A koleszterin kisebb részét (20-25%) a táplálékokkal vesszük magunkhoz, nagyobb része (75-80%) a májban, a mellékvesében, a petefészekben és a herében képződik.

Vérvétel utáni laborvizsgálat során általában 3 típusát különböztetik meg: HDL, LDL, összkoleszterin.

LDL (low density lipoprotein – alacsony sűrűségű lipoprotein): a koleszterin szállítását végzi a májból a sejtek irányába. A szöveteinknek szüksége van koleszterinre és az LDL az, ami a koleszterint a kívánt helyre szállítja. Az artériák  falában található LDL-receptorok az LDL burkában levő B-100-as fehérjét “ismerik fel”, így veszik át a sejtfal építéséhez is szükséges koleszterint. Tehát a koleszterin nem az érfalon rakódik le, hanem az érfalba épül be! Ez egy természetes és szükséges folyamat.

HDL (high density lipoprotein – nagy sűrűségű lipoprotein): a sejtekből és az erek falából a  vérárammal a májba szállítja vissza a felesleges (a sejtek által fel nem vett) koleszterint, amely ott újrahasznosul, vagy epesavvá alakulva kiválasztódik az emésztőrendszerbe.

vérvétel

Mit tudunk megállapítani a koleszterinszintből?

Fontos tudni, hogy a koleszterinszintnek nincs egységes, mindenkire érvényes szabványértéke, mindig más tényezőkkel együtt szabad(na) csak figyelembe venni! Amik emelik a koleszterin szintet: az elhízás (főleg a hasi zsír), a dohányzás, a testmozgás hiánya, az egészségtelen táplálkozás, a magas vérnyomás, az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a tartós stressz, az alváshiány… és sorolhatnánk. Vajon akik a leletet elemzik ezeket mind figyelembe veszik és megfelelő tanácsokkal szolgálnak?

A leleten lévő referencia értékek csak irányadók, amik ráadásul az évek folyamán változtak (lefelé), ezért sokkal többen szednek ma koleszterin-csökkentő gyógyszert, mint korábban.

Az LDL-koleszterin szintjének túlzott emelkedése, illetve az LDL/HDL arány növekedése csak egy jelzés. A magas LDL és alacsony HDL-koleszterinszint különböző betegségeknek egyik előrejelzője lehet, DE NEM AZ OKA!

Fontos még a HDL/összkoleszterin arány: osszuk el a HDL-t az összkoleszterinnel, ideális esetben 24% fölött kell lennie az eredménynek. 10% alatti érték jelentős rizikófaktor. De fontos hangsúlyozni, hogy nem a koleszterin okozza a kockázatot, ez az arány csupán jelzi a háttérben zajló kóros folyamatokat, például a túlzott szénhidrátfogyasztás miatt kialakult anyagcserezavart, vagy pajzsmirigy alulműködést. Csak azért, mert az összkoleszterin HDL-hez képesti aránya előrejelzi például a szívbetegséget, nem azt jelenti, hogy az okozza.

Triglicerid/HDL arány: ez az arány ideális esetben 2 alatt van. A triglicerid is zsírszerű anyag, ami energiát szolgáltat a szervezetnek. Értékét a túlzott fruktóz (egyszerű cukor) és a finomított szénhidrátfogyasztás emeli meg.

A koleszterinszint normál értéktől való eltérésének okai lehetnek:

Élelmiszerekkel való túlzott bevitel, de ez csak akkor okozhat gondot, ha alapvetően egészségtelen életmódot, helytelen táplálkozást folytat valaki, ezáltal felborul a szervezetének egyensúlya, vagy genetikai rendellenesség miatt nem tudja feldolgozni a koleszterint.

A koleszterinszintet bizonyos gyógyszerek is megemelhetik, ide tartoznak például a béta-blokkolók és a vízhajtók. Bizonyos szintetikus hormonok, például a fogamzásgátló tablettában találhatók megemelhetik az LDL-szintet, és csökkenthetik a HDL-t. Az anabolikus készítmények (dopping- és felépítőszerek, szteroidok) akár 30 százalékkal is növelik az LDL-t és akár 50 százalékkal is csökkentik a HDL-t.

A pajzsmirigy csökkent működésének hatására, anorexia és erős túlsúly esetén is emelkedik a koleszterin- és a trigliceridszint.

Milyen összefüggés van a koleszterinszint és a szívbetegségek között? Önmagában nézve a koleszterin értéke jelent-e bármilyen kockázatot?

Az elterjedt hipotézis szerint a magas koleszterinszint okozza az érelmeszesedést, mert a zsír kirakódik az erek falára, azok ettől elszűkülnek, majd a beszűkült erekben elég egy kis vérrög vagy zsírgombóc, és máris kész a szívbetegség, az infarktus, a stroke (agyvérzés vagy agyérelzáródás), a trombózis, a tüdőembólia. A koleszterin-hipotézis logikus következménye lenne a koleszterinszint gyógyszeres csökkentése.

Számtalan kutatás próbálta bizonyítani, hogy szoros összefüggés van a magas koleszterinszint, valamint a szív-és érrendszeri eredetű betegségek és elhalálozás között. Kiderült, hogy az érelmeszesedés mértéke semmilyen kapcsolatban nem áll a vér koleszterinszintjével. Ráadásul a szívhalálban elhunyt emberek harmadánál voltak beszűkülve az erek, az infarktusok felénél a koleszterinszint a normál értékhatár alatt volt, a halál többnyire a stressz okozta szívritmuszavar miatt következett be.

Egy kaliforniai kutatásban több mint 136 ezer, 2000 és 2006 között szívrohammal kórházba szállított beteg egészségügyi adatait vizsgálták meg. A betegek 72,1 százalékának volt 130 mg/dl-nél (3,4 mmol/l) alacsonyabb az LDL (vagyis a „rossz”) koleszterin szintje, azaz nem számítottak veszélyeztetettnek szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából. Akadtak olyanok is, akik koleszterinszintje teljesen optimális volt (kevesebb, mint 100 mg/dl, illetve 2,6 mmol/l). Tehát a koleszterin ezekben az esetekben semmilyen szerepet nem játszhatott a szívbetegségben.

Több vizsgálatban is olyan eredmény született, hogy a szívinfarktus szempontjából a legkritikusabb idősebb életkorban a magas koleszterinszint nemhogy fokozná a szívhalál kockázatát, hanem ellenkezőleg, védőfaktornak bizonyul. Ráadásul kiugróan magas koleszterinszintekkel rendelkező népeknél a legalacsonyabb a szívbetegség aránya, és ugyanez fordítva is igaz. Az idős korúak közt a legmagasabb koleszterinszintűeknek 80%-kal kisebb az esélyük az Alzheimer betegségre.

Honnan származik a koleszterin hipotézis?

Először tyúkokon és nyulakon végeztek kísérletsorozatot, melynek során nagy mennyiségű koleszterinnel tömték a fent említett állatokat. Mivel a nyulak és tyúkok többnyire növényevők, élettanilag nem alkalmasak a táplálékból származó ily nagy mennyiségű koleszterin feldolgozására, így hát nem meglepő, hogy érelmeszesedés fejlődött ki náluk. Hiba volt azt feltételezni, hogy a kísérlet eredményei emberre is vonatkoztathatóak, aki mindenevő lévén élettani szempontból jelentősen különbözik a szóban forgó állatoktól.

Évtizedek óta úgy beszélnek az LDL-ről, mint a “rossz koleszterinről”, és a HDL-ről, mint a “jó koleszterinről”. Azonban a modern kutatások szerint ez nem ilyen egyszerű, mert mind az LDL, mind a HDL különböző méretű és sűrűségű részecske változatban létezik, és ezek különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Mind az LDL-nek, mind a HDL-nek több alosztálya is létezik. A kisebb, sűrűbb LDL lipoproteineket gyakran hívják B-típusú LDL-nek, míg a lazább, kevésbé sűrű LDL részecskéket A-típusú LDL-nek. A B-típusú LDL könnyebben behatol az artériák falába, könnyebben oxidálódik, és ezáltal könnyebben okoz gyulladásos károsodást, mint az A-típusú.

szívbetegség

De ha nem a magas koleszterinszint az oka a szív-és érrendszeri betegségeknek, akkor mi?

A magas LDL érték nem kiváltó oka a betegségeknek, hanem a felelőtlen életvitel következménye! A szívbetegség legfőbb okozója nem a koleszterin, hanem az önromboló életmód! A koleszterinszint mesterséges csökkentésére való fókuszálás megakadályozza az embereket abban, hogy érdemben tehessenek a szívbetegség kialakulása ellen. Elterelődött a figyelem a valós okokról, amelyek közé sorolhatjuk a transzzsírok, a rovarirtó- és növényvédő szerek, a sugárzás, a cukor és sok más egyéb által okozott gyulladást és a súlyos tápanyag hiányokat. A valódi rizikófaktorok az emelkedett triglicerid, az alacsony funkcionális HDL, a magas vércukorszint, a magas HgA1C és inzulinszint. Ezek a metabolikus szindróma tünetei, ami egy egyre elterjedtebb betegség, rengeteg embert érint.

A szívbetegségek alapvető oka az egyoldalú táplálkozásból eredő C-vitamin, lizin, prolin és más tápanyagok krónikus hiánya az érfal sejtjeinek millióiban. A koleszterin minden esetben csak a nagy terhelés következtében sérült érfalban rakódik le – de ott is azért, hogy védje a sérült szakaszt, eltömítse a repedéseket -, ezért az érfal sérülését kell meggátolni. Erről a szervezet önmagában is gondoskodna, ha rendelkezne kellő mennyiségű tápanyaggal. A kollagént egyrészt kívülről lehet bevinni kollagéndús ételekkel, másrészt megfelelő mennyiségű C vitamin segítségével maga a szervezetünk állítja elő. A természetben a C vitaminnal együtt előforduló P vitamin erősíti a hajszálereket.

Eltanácsolni az embereket a koleszterin és zsírtartalmú ételektől, azt eredményezi, hogy inkább a cukor- és gyorsan felszívódó szénhidráttartalmú ételek felé fordulnak. Az érfalat alkotó sejtek egyik legnagyobb ellensége az inzulinszint kiugrása, amit a finomított, gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztása okoz.

A gyorsan felszívódó, magas glikémiás indexű szénhidrátok, amelyek például a fehér kenyérben, a tésztákban, a rizsben, a süteményekben és a sült krumpliban találhatók, gyors vércukorszint emelkedést okozva fokozzák az inzulintermelést, és ezáltal a szénhidrátok zsírrá alakulását, valamint a zsírlerakódást. Ez pedig a koleszterin mellett a sejtmembrán felépítésében szerepet játszó másik lipidféleség, a trigliceridek szintjének emelkedésével, és a HDL-koleszterin szintjének csökkenésével jár.

Ezeken kívül a hajszolt életstílus, a kezeletlen és hosszú ideig tartó stressz, a belső feszültségek, a tartós alváshiány mind szívbetegségeket okozhatnak.

Tehát nem a koleszterinszintet kellene mesterségesen csökkenteni, hanem rávezetni mindenkit arra, hogy tegyen magért, változtassa meg az életmódját. És ha valaki ezt megteszi, akkor a koleszterinszintje is olyan lesz, ami kívánatos az egészségének fenntartásához.

Hogyan alakul ki az érszűkület, az érelmeszesedés és a szívbetegség?

Az érelmeszesedés a szervezetben bárhol kialakulhat a verőerek falán, tipikusan a szívkoszorú-erekben, a végtagokban és az agyi erekben jelentkezik. Leggyakoribb megjelenési formájában meszes foltok keletkeznek az érfalak belső rétegében, miután különböző rizikótényezők (magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, mozgáshiány, stressz, nem megfelelő táplálkozás, bizonyos vírusok, stb.) károsítják az érfalat. Az így keletkezett apró sérüléseken zsírszerű molekulák (koleszterin és LDL zsír-fehérjék), kalcium-sók („mész”) rakódnak le, ez az érelmeszesedés folyamata.

A felszaporodott koleszterin könnyebben rakódik le a magasabb vércukorszint miatt károsodott érbelhártyába. Az érfal zsíros elfajulása – az ún. atheroma (közismert nevén: “plakk”) – bedomborodik az ér belső tere felé, ezáltal szűkíti az ér keresztmetszetét, rontja az ér által táplált szerv vérellátását. Ha a későbbiekben az atheromában kalcium is lerakódik, az artériafal megkeményedésével járó érelmeszesedésről beszélhetünk. Ilyenkor csökken az érreguláció, az esetek többségében hypertonia (magasvérnyomás-betegség) alakul ki. Amennyiben az elmeszesedett érfal megsérül – a plakk megnyílik – az adott helyen hirtelen megváltozik (lelassul) a véráramlás, véralvadék (thrombus) képződhet, mely teljes egészében elzárhatja az ér belsejét. Az elzáródott ér által ellátott szerv vagy annak egy része elhal, mivel táplálása (főként az oxigénellátottság) megszűnik. Ez az infarktus.

Ebből a folyamatból is tisztán látható, hogy csak károsodott érrendszer esetén okozhat problémát a koleszterin, tehát nem ennek csökkentése a fő cél, hanem a keringés javítása, az érfal regenerálása, a szervezet működésének helyreállítása. Ha már károsodtak az erek, akkor a koleszterinszint gyógyszeres csökkentése mellett létfontosságú az életmód teljes átgondolása és megváltoztatása. A gyógyszer elhagyása kizárólag szakember (orvos, természetgyógyász, szív-és érrendszer specialista) felügyelete mellett történhet.

Mit tehetsz a szív-és érrendszered egészségéért?

Kevesebb szénhidrát: Bármilyen magas szénhidráttartalmú, cukorban és finomított gabonákban gazdag étkezés gyors vércukor- és inzulinszint emelkedést eredményez. A túl sok szénhidrát miatti inzulin elősegíti a hízást, illetve megnehezíti a fogyást. A túlsúly, különösen a hasra lerakódott zsírréteg pedig hozzájárul a szívbetegség kialakulásához.

Normál vércukorszint: Vizsgálatokban kimutatták, hogy az 5,55-6,94 mmol/l közötti éhgyomri értékekkel rendelkező embereknek közel 300%-al magasabb rizikójuk van a szívkoszorúér betegségre, mint a 4,39 mmol/l alattiaknak.

Hasi zsírréteg csökkentése: A hasi zsír (zsigeri zsírréteg), ami a belső szervek körül alakul ki, a szívbetegség közismert rizikófaktora. Táplálkozással, ayurvédikus masszázzsal, testmozgással csökkenthető.

Ne legyen túl magas a vasszint: A sok vas nagyon komoly oxidatív stresszt okozhat, tehát ha túl magas a vasszint, az károsíthatja az ereket és ezáltal megnövelheti a szívbetegség rizikóját. Véradással is csökkenthető a mennyisége.

Antioxidánsok bevitele: A koleszterin akkor válik igazán agresszívvé, ha szabad gyökök eloxidálják, ennek elkerülése érdekében antioxidánsban gazdag táplálkozás ajánlott, főleg friss gyümölcsök, zöldségek formájában.

Megfelelő LDL részecske forgalom biztostíása: Ez függ a pajzsmirigy állapotától és az inzulintól. Az inzulin segít több pajzsmirigy hormont termelni, és a T4-et T3-á aktiválni. Ez segít megnövelni az LDL receptor aktivitást és az LDL részecskék forgalmát. Az a probléma, hogy a népesség jó része inzulinrezisztens. Az inzulin jelen van (még több is, mint kéne) de mégsem tudja megfelelően ellátni ezt a funkciót. Tehát fontos a pajzsmirigy egészségét és az inzulin anyagcserét rendben tartani.

Természetes koleszterin csökkentés: Koleszterin csak az állati és emberi szervezetben fordul elő, a növényekben a sejtmembránok fluiditását biztosító szerepet a szterinek töltik be. Évtizedek óta ismert, hogy elegendő mennyiségű szterin bevitele a koleszterinszint csökkenéséhez vezet. A szterinek elsősorban zöldségekben, gyümölcsökben, búzacsírában, lenmagban, dióban, mogyoróban, napraforgó-, szója-, repce- és szezámolajban találhatók. Mérsékelt koleszterinszint-csökkentő hatást mutattak ki fokhagyma, vörös rizs és szója fogyasztása esetén is.

K2 vitamin: A kalcium beépüléséért felelős az oxidált LDL részecskék okozta arteriális plakkokba, nélkülözhetetlen az artériák tisztán tartásához. Az erek meszesedése ellen védelmet nyújt a K2 vitamin.

Máj egészségének fenntartása: Ez az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk azért, hogy megfelelő szinten tartsuk a koleszterint. Máriatövismag, gyógynövények, bio vagy háztáji zsír mérsékelt fogyasztása támogatja a máj megfelelő működését.

Egészséges táplálkozás: Kerüljünk minden élelmiszeripari adalékanyagot, margarint, étolajat. A margarinban és sütőolajban nincs koleszterin, viszont transzzsírsavak annál inkább, amik növelik a lerakódásokat az erekben. A transzzsírok nagyon mérgezőek, és inzulinrezisztenciát, gyulladást tudnak okozni, illetve jelentősen megnövelik a komoly betegségek, így a szívbetegség kockázatát. Miben találjuk? Feldolgozott ételek, péksütemények, készételek. Az iparilag finomított növényi olajok nagyon egészségtelenek, tele vannak nagy mennyiségű omega-6 zsírsavval, amik gyulladást idéznek elő. Együnk több diót és articsókát, használjunk fűszereket, amik javítják a zsíranyagcserét: kurkuma, római kömény, édeskömény, koriander, szegfűszeg, fokhagyma. A rostok megkötik a koleszterint, így kiválasztódnak a bélen keresztül, fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonát, friss zöldségeket, gyümölcsöket, csírákat. Ajánlott étrend: halak, diófélék, fermentált szója, friss gyümölcs és zöldség, olíva olaj, tengeri algák, kevés hús. Egy 80%-ban növényi étrend, legeltetett állatok húsával, tojással, és néha bio tejtermékekkel kiegészítve jó kiindulási alap lehet.

egészséges táplálkozás

Telített zsírok mérsékelt fogyasztása: A telített zsírok (állati, kókusz) hatással vannak az LDL-re, mert a részecskék méretét változtatják meg az egészen apró, sűrűből (ami káros) a nagy LDL-re, ami többnyire ártalmatlan. A telített zsírok ugyancsak megemelik a HDL koleszterint, ami viszont csökkenti a szívbetegség kockázatát. A szervezet maga gondoskodik a felesleges koleszterin eltávolításáról, és ehhez éppen zsírokra van szüksége. A zsírszegény étrend tehát lerontja a természet által kieszelt nagyon hatékony koleszterineltávolító módszer hatékonyságát.

Stressz kezelése: Tartós stressz hatására olyan kémiai változások következnek be a szervezetben, amelyek érfal-sérüléshez vezethetnek. Márpedig leggyakrabban éppen ez az infarktus kiindulópontja.

Testmozgás: Javítja az anyagcserét és a keringést, beindítja az öngyógyító folyamatokat.

Célzott egyéb hatóanyagok bevitele: B3 vitamin emelei a HDL szintet és értágító hatású, omega 3 (jó minőségű halolaj, krillolaj), Q10, L-karnitin, magnézium.

Mit mondhatunk a koleszterinszint csökkentő gyógyszerekről, milyen kockázatot jelentenek?

A magas koleszterinszint kezelésére jelenleg legelterjedtebb gyógyszerek a sztatinok, amelyek a májban zajló koleszterinszintézist gátolják.

Sokaknak azt a téves képzetet nyújtják, hogy nem kell az életmódot, táplálkozást megváltoztatni, hiszen “szedem a gyógyszert, majd az megvéd”.

Magas koleszterinszint esetén lehet rögtön gyógyszert szedni, ám ne várjuk, hogy egy pirulával ellensúlyozhatjuk a túlzott zsír- és cukorfogyasztást, a finomított lisztben gazdag, ám tápanyagokban és rostban szegény étkezést, az ülő életmódot, a stresszt vagy az alváshiányt. Egy koleszterincsökkentő gyógyszer pedig egymaga nem szünteti meg az érelmeszesedéssel járó krónikus betegség valódi okait, amelyek a legtöbb esetben a táplálkozásban, a mozgásszegény életmódban, a stresszben és a környezetünkben található egyes mérgező anyagokban keresendők.

koleszterincsökkentő

A mellékhatások sokszor súlyosabbak, mint maga a probléma, amire felírták a készítményt. Ez sajnos ebben az esetben is érvényes: a sztatinokat szedő nők körében 50%-kal nő a kockázata annak, hogy gyermekük születési rendellenességgel jön világra, a sztatin növeli a rák, az izomdegeneráció esélyét,  csökkenti az immunrendszer működését.

A sztatinok olyan drasztikusan csökkenthetik a Q10 koenzim szintjét, hogy súlyos károsodások léphetnek fel, daganatos betegségek alakulhatnak ki. A Q10 fontos energiaszállítója a szervezetnek, főként a szívnek. mivel a sztatinok gátolják a Q10 termelődését, ez szívizom gyengeséghez és szívelhaláshoz vezet. A lipidcsökkentőt szedő betegeknek éppen ezért mindenképpen Q10-kiegészítésre van szükségük. Hogy lehet az, hogy egy gyógyszer, ami a szív megmentésére hivatott, ugyanakkor elveszi a szív számára legértékesebb tápanyagot? És erről minden páciens tájékoztatva van, mielőtt elkezdi szedni a koleszterin csökkentőt?

A gyógyszer leggyakoribb mellékhatása az izomfájdalom, izomgyulladás, ezt jelezni kell az orvosnak, mert izomsejt szétesés is bekövetkezhet, ami ritka, de sajnos halálhoz vezet a vese leállásán keresztül.

A szervezet összes sejtje, beleértve az agysejteket is, rengeteg koleszterint tartalmaz, és így a mesterségesen lecsökkentett koleszterinszint súlyosan károsítja a szervezet működését. A vizsgálatok szerint a koleszterincsökkentők 25-30%-kal fokozzák a cukorbetegség kockázatát. Egy másik komoly kockázat, hogy a koleszterinszint csökkentők lerontják a memóriát és a szellemi teljesítményt, mivel a koleszterin hiányában nem tudnak új kapcsolatok képződni az agysejtek közt, ami a tanulás alapja. A szellemi teljesítménycsökkenés az izomfájdalmak után a második leggyakoribb mellékhatás.

A koleszterinszint csökkentők rontják a szklerózis multiplexes és mindenféle degeneratív agyi betegségben szenvedők állapotát, ugyanis az agynak sok koleszterinre van szüksége a velőhüvely újraépítéséhez, illetve az agysejtek regenerálódásához. A koleszterinszint csökkentése rontja az izomműködést és az izomerőt is.

Az alacsony koleszterinszint oka lehet a Staphylococcus aureus és a kórházakban tenyésző, kiirthatatlan húsevő baktériumok fertőzéseknek.

A koleszterincsökkentők 30-50%-kal növelik a szürke hályog kockázatát, és másfél-kétszeres kockázatot jelentenek akut veseleállásra.

Milyen következtetést vonhatunk le?

Nincs értelme a koleszterinszint magasnak ítélt értéke miatt egyből a gyógyszeripar által kínált tünetkezeléshez nyúlni. A szív és érrendszeri megbetegedések megelőzésére elsősorban nem a koleszterinszintet kellene csökkenteni, hanem az életmódot megreformálni, tápanyagokban, vitaminokban gazdag ételeket enni, mozogni, pihenni, relaxálni, kezelni a stresszt.

Láthatod, hogy minden ugyanoda vezethető vissza: ha egészséges életmódot folytatsz, odafigyelsz magadra, akkor nem fog gondot okozni a koleszterin sem.

Kérünk kedveld és oszd meg ha tetszett! Köszönjük